A Szövetség a Közös Célokért a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiuma „Európa Uniós pályázatok megismerésének elősegítésé” program keretén belül 2010. május 27-én, Somorján rendezett képzést, melynek célja a Kárpát-medencében működő régiófejlesztési projektek megismerésén keresztül a résztvevők tájékoztatása a pályázati lehetőségekről.
A képzés elején Duray Miklós a Kárpát-medencei gazdasági tér feldaraboltságának következményeit elemezte, bemutatva, hogy a térség milyen hatásoknak köszönhetően jutott el a 2010-ben uralkodó gazdasági és politikai környezetbe.
Mészáros Alajos, Európa Parlamenti képviselő, az Európai Unió által kínált lehetőséget ismertette a képzés résztvevőivel. Kitért a közösség korábbi gazdasági tevékenységére, majd többek közt bemutatta az új Európa 2020 stratégiát, melynek fő célja a válságból való kilábalás, valamint az európai gazdaság felkészítése a következő évtizedre.
Farkas Iván, szakpolitikus, Szlovákia jelenlegi gazdasági helyzetét elemezte, külön kiemelve a gazdasági válság okozta problémákat. A képzés résztvevőivel olyan hasznos információkat is megosztott, amelyek csak ritkán látnak napvilágot a médiában. Többek közt arról is beszélt a szakember, hogy a gazdasági válságot követően Szlovákiában már az államháztartási hiány is veszélyes magasságokba nőtt.
Dr. Becsey Zsolt, Magyarország Nemzetgazdasági Minisztériumának külgazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára az anyaország és a határon túl élő magyarok gazdasági együttműködéseinek lehetőségeit mutatta be, s kiemelte, milyen fontos, hogy az ilyen rendezvények keretén belül is számos hasznos információt oszthassanak meg a jelenlévők. A képzés résztvevői azt is megtudhatták, milyenek az új magyar kormány elképzelései a gazdaságpolitika területén. Az előadó kiemelte, fontos, hogy az Európai Unión belüli lehetőségekről nem csak tájékoztatást kapjanak az EU polgárai, hanem azokat aktívan fel is használják a térség fejlesztésének érdekében.
Hámory Jenő, Magyarország Külügyminisztériumának főosztályvezetője szervesen kapcsolódott a képzés előző előadójára, így tovább elemezte az Unión belüli lehetőségek kihasználását. Kiemelte, hogy Európa szervesen együttműködött a korábbi évszázadok során is, sé az Európai Unión belül ezeknek az együttműködésnek fokozatosan újjá kell ébredniük.
A képzés második részében megvalósult projekteken keresztül került bemutatásra, hogy miért is érdemes tájékozódni az Európai Unión nyújtotta pályázati lehetőségekről. A képzés előadói ugyanis számos sikeres, pályázati forrásból megvalósult projektet mutattak be, kitérve a jövőbeli tervekre is.
A határszakaszok infrastruktúrafejlesztési szükségleteiről informálta a résztvevőket Szakáli István Loránd, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. Kihangsúlyozta, miért is van akkora szükség a fejlesztésekre. Ugyanis nem csak gazdasági problémát okoznak a hiányzó utak, hanem a kapcsolatok ápolásában, javításában is hátráltatják a régióban élőket. Emellett az egyetemi adjunktus ismertette a terveket, s a megvalósult projekteket is.
Előadásvázlat: Stratégiai fejlesztési dokumentumok a KMKF részére:
Kisléptékű határon átnyúló infrastruktúra fejlesztési igények (helyi utak, helyi érdekű vasutak, kisebb hidak, komp kikötők)
Nagyléptékű infrastruktúra fejlesztési projektek vizsgálata (autópálya, autóút, vasútvonalak, jelentősebb hidak)
Általános jellemzők:
Nyugat-Európához képest fejletlen általános infrastruktúra
Az EU és Schengen ellenére, a határszakaszok szűk keresztmetszetet képeznek közlekedési szempontból
Kevés határátmeneti pont (magyar-szlovák határszakaszon átlagos sűrűségük 40 km)
Rossz minőségű, fejletlen infrastruktúra
Fejletlen és előnytelen rendszerű határon átnyúló tömegközlekedés
Problémák:
Hátráltatja a regionális és régióközi kapcsolatok elmélyülését
Torz térszerkezet konzerválása (város és vonzáskörzete)
Hátráltatja a gazdasági kapcsolatok fejlődését
Gátolja a közösségek, személyek közötti kapcsolatok szorosabbá válását
Drágítja a kapcsolattartást
Versenyhátrányt okoz a nagytérségnek
Szempontok:
Szomszédonkénti differenciált megközelítés
EU és Schengen (sűrűség és minőség)
Tartósan kimaradó (kapacitás és sűrűség)
Kis- és nagyléptékű fejlesztések megkülönböztetése
Finanszírozás
Komplexitás, szakmai tartalom
Érintettek
Együttműködés:
A fejlesztés mindegyik érintett ország érdekeit szolgálja
A közép-kelet-európai országok valójában csak együtt lehetnek sikeresek, együttműködésre vannak utalva
A fejlesztések csak akkor válhatnak valósággá, amennyiben azokat mindkét oldalról támogatják
Finanszírozás:
Kisléptékű projektek (1-2 millió EURO)
CBC típusú programok (pl. ETE, IPA)
Hazai EU-s programok (rávezető infrastruktúra)
Központi és önkormányzati források
Nagyléptékű projektek (2 millió EURO felett)
Közlekedési OP-k
Tömegközlekedés
CBC típusú programok
Közlekedési társaságokon keresztül
Magyar-szlovák ETE program: 2.3 Célkitűzés: Kisléptékű közlekedési infrastruktúra fejlesztése, utak, kerékpárutak, közösségi közlekedés fejlesztése
A határ mentén elhelyezkedő településeket összekötő, határon átnyúló utak, kerékpárutak szélesítése, építése, felújítása
Határon átnyúló, közösségi közlekedés infrastruktúrájának és kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztése; eszközbeszerzés; új, határon átnyúló, rendszeres közösségi közlekedést lehetővé tévő szolgáltatások fejlesztése, menetrendek összehangolása (határon átnyúló vasúti, busz- és légi közlekedés)
A duzzasztóművön keresztül, híd építése Dunakiliti és Doborgaz között
Győr-Nagyszombat (M1-D1) gyorsforgalmi út
Komárom – Révkomárom új Duna híd
M11. autópálya részeként, új Duna-híd építése Esztergom és Párkány között, vagy M2. autópálya megépülése parassapusztai határátlépéssel
Hatvan–Salgótarján–Fülek–Losonc gyorsforgalmi út
M30. autópálya kiépülése Miskolc és Kassa között
Gyorsforgalmi autóút Záhony és Tiszacsernyő (Királyhelmec) térségében
Győr – Dunaszerdahely vasútvonal kiépítése
Vizi infrastruktúra projektek a Dunán:
Gönyű – Kolozsnéma komp
Lábatlan – Dunamocs komp
Esztergom – Párkány teherkomp
Tömegközlekedés fejlesztési lehetőségek a határ-régióban:
Belföldi buszjáratok útvonalainak meghosszabbítása határ túloldalán levő településekig, a helyi igények felmérése alapján
Vasúti menetrendek igazítása a helyi közösségi igényekhez
Tarifarendszerek összehangolása, a díjak belföldi tarifákhoz történő igazítása
Dr. Lados Mihály, az MTA Regionális Kutatási Központjának győri intézetvezetője a szlovák-magyar határ mentén működő gazdasági együttműködésről beszélt. Ezekre azért is különösen nagy szükség van, mert gyakran periférikus helyzetben vannak a régiók, messze a gazdasági központoktól, rossz az infrastruktúra, gazdasági elmaradottság uralkodik, így a kis közösségeknek egymást segítve sikerülhet előre lépniük.
Előadásvázlat:
Az Interreg Közösségi Kezdeményezés
Az Interreg programot 1990-ben fogadták el: Interreg I (1990-1993): határon átnyúló együttműködés Interreg II (1994-99): A pillér: határon átnyúló együttműködés; B pillér: transzeurópai energiahálózat kialakítása; C pillér: nemzetek közötti együttműködés Interreg III (2000-2006): A pillér: határon átnyúló együttműködés (67%) B pillér: nemzetközi együttműködés (27%) C pillér: inter-regionális együttműködés (6%)
Miért szükséges a határon átnyúló együttműködés támogatása?
A határrégiók gyakran periférikus helyzetben vannak: messze a gazdasági központoktól, rossz infrastruktúra, gazdasági elmaradottság
‘Európa Határok Nélkül’: a nemzeti határok ne álljanak a kiegyesúlyozott és integrált fejlődés útjába (például nyelvi akadályok, jogi és kulturális különbségek)
Gazdasági és szociális kohézió
Európa területének kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése
Területi integráció a szomszédos országokkal
A magyar-szlovák határ menti együttműködés forrásai 1995-2013
1995-1999: Phare CBC – 5,0 M EUR 2000-2003: Phare CBC – 8,0 M EUR 2004-2006: HU-SK-UA Szomszédsági – 24,5 M EUR 207-2013: HU-SK Határ menti – 207,6 M EUR
Gazdasági fejlődés és szerkezetváltás sajátosságai A szűkebb térség eltérő és közös jellemzői:
sikeres gazdasági szerkezetváltás, dinamikus növekedés
hasonló gazdaságfejlesztési eszközök
külföldi működőtőke meghatározó szerepe (új technológiák, szektorok, stb.)
részben hasonló ágazati szerkezet (gépipar, turizmus)
eltérő makrogazdasági és politikai keretfeltételek és annak időbeli változása
eltérő hatalmi pozíció (főváros vs. nem főváros)
magyar oldalon a fő tengely Duna mentén (M1 autópálya)
szlovák oldalon a fő tengely nem a Duna mente (D1 autópálya)
Pozsony komoly K+F tudásközpont, szolgáltató szféra
A kiskereskedelemi kapcsolatok alakulása Befolyásoló tényezők:
regionális központok, mint célterületek (Pozsony, Győr)
közlekedési infrastruktúra fejlettsége (pl. hidak száma)
árfolyamváltozás (HUF/EUR), adómérték változása
piacok homogenizálódása, kereskedelmi hálózatfejlesztés
Területi mintázat:
Győr komoly központi szerepe a Csallóköz számára
Pozsony kereskedelmi központi szerepe feltáratlan
Gazdasági együttműködések a határ menti térségben Háttér:
sok tekintetben hasonló gazdasági fejlődési pálya (gazdaságszerkezet, munkaerőpiac, külföldi működőtőke)
EU csatlakozás: munkaerőpiac megnyitása, szabad vállalkozás, közvetlenebb kereskedelem
Schengeni Egyezményhez való csatlakozás: korábbi nem túl szigorú határellenőrzés miatt kisebb hatás
euró övezethez való csatlakozás: eltérő időpont, HUF/EUR árfolyam komoly hatása, bevásárló turizmus felélénkülése
külpolitikai problémák: hatásuk a gazdasági életben talán kevésbé jelentősek, mint más területeken
közlekedési infrastruktúra: Duna mint akadályozó tényező
Szervetek, intézmények:
hasonló szereplők mindkét oldalon
gazdasági kamarák, munkaügyi központok, vállalkozásfejlesztési és információs központok, hálózati kezdeményezések:
eseti jelegű kapcsolatok (közös rendezvények, közös pályázat, projekt megvalósítása, szakmai találkozók partnerközvetítés)
felsőoktatási intézmények:
személyes kapcsolatokon nyugszanak, inkább hallgatói, oktatói csere, K+F és oktatási kooperáció még nem nagyon
Gazdasági szereplők:
a gazdasági szereplők viszonylag szűk körét érinti még, nem cél egyenlőre a szomszédos piac (ismeret hiánya, mérete stb.)
a határ másik oldalán befektetők száma alacsony terjeszkedni kívánó tőkeerős cégek hiánya)ha van elsősorban SK felé irányul (eltérő célok, optimalizálás)
a szomszédos piacon való megjelenés nem feltétlenül igényel új vállalkozást, inkább kinti potenciális partner cég bevonását
nemzeti kisebbség, közös nyelv mint összekötő kapocs szerepe a gazdaságban is
az érintett határ menti térségben működő vállalkozások fő profilja: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, információs és kommunikációs technológiák, gépipar, partner közvetítés
mélyülő gazdasági kapcsolatok, de továbbra is szerény volumen
gátló tényezők: infrastrukturális hiányosságok (hiányzó hidak, közlekedési korridorok), eltérő szabályozási rendszerek, különböző gazdasági feltételek, bizalmatlanság, ismerethiány
integrált határgazdaság? még messze van, de egyre több eszköz áll rendelkezésre annak fejlesztéséhez
Gazdasági területhez kapcsolódó intézkedések: 1.1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése 1.1.2. Üzleti együttműködések elősegítése 1.2.1. KTF és innovációs infrastruktúra közös fejlesztése és határon átnyúló kutatási együttműködés 1.3.1. Turisztikai infrastruktúra felállítása 1.3.2. Közös turisztikai célpontok fejlesztése és marketing 1.5.1. Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése 1.6.1. Közös képzés, oktatás és hálózatépítés 1.6.2. Munkaerő-piaci együttműködési kezdeményezések
Kutatások:
MTA RKK NYUTI és Fórum Kisebbségkutató Intézet :
2007-2008: A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata. (HU-SK-UA Szomszédsági Program 2004-2006).
2009-2010: AGGLONET - Magyar–szlovák agglomeráció Pozsony környékén – Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (HU-SK Határ menti Program 2007-2013)
Slovák Gyula, EP-képviselő asszisztens, az Európai Unióban működő határmenti együttműködések kereteit vázolta fel a képzésen. Az egyes programok bemutatása mellet kitért arra is, hogy milyen prioritásokkal, keretekkel rendelkeznek ezek az együttműködési programok, s milyen időintervallumban valósulnak majd meg.
Előadásvázlat:
A magyar - magyar együttműködés lehetőségei a meglévő európai területi együttműködési programok keretén belül a Kárpát - medencében
A PHARE CBC és az INTERREG III A programok tanúságai 1995 és 2006 között Szlovákiában
Csekély pénzügyi keret a szlovák – magyar határon
Elkülönített projekt költségvetés
Nem koordinált projekt tervezés
Elkülönített projekt értékelés
Független projekt végrehajtás
Változások az európai területi együttműködési programokban 2007 és 2013 között
A „lead partner” elvének alkalmazása
A közös tervezés fontossága
A projektumok közös megvalósítása
Közös pénzügyi lebonyolítás és elszámolás
A projektumok értékelésének optimalizálása
„State Aid“
Új elemek az európai területi együttműködési programokban:
EGTC : Új, jogi személyiséggel rendelkező intézmény. Az EÚ bármely tagállamában alapítható
Duna stratégia: Hatékonyabb együttműködés a területi együttműködési programokban a meglévő pénzügyi keretek, programok, szabályok és intézmények keretén belül.
A: Határon átnyúló együttműködés:
1. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Program 2007-2013
Programtér:
Szlovákia: Pozsonyi kerület, Nagyszombati kerület, Nyitrai kerület, Besztercebányai kerület, Kassai kerület
Magyarország: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Pest megye, Nógrád megye, Heves Megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest főváros
A partnerek minimális száma: 1 szlovák és e1 magyar partner
Irányító hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Program 2007-2013
Prioritások:
1. Prioritási tengely: Gazdaság és társadalom
2. Prioritási tengely: Környezet- és természetvédelem elérhetőség
2. Közép-európai Transznacionális Program 2007-2013
Programtér:
Nyolc EU tagország (Lengyelország, Németország, (nem teljes területével), Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország (nem teljes területével) + Ukrajna (nem teljes területével)
Irányító hatóság: Bécs városának EU stratégiai és Gazdasági fejlesztési osztálya A partnerek minimális száma: 3 partner 3 különböző országból
Prioritások:
1. Az innováció támogatása Közép-Európában
2. Közép-Európa külső és belső elérhetőségének javítása
3. A környezet felelősségteljes használata
4. Városok és régiók versenyképességének és vonzerejének növelése
C: Európai Szomszédsági és Partnerségi (ENPI) finanszírozási forma
4. Magyarország-Szlovákia- Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013
Programtér:
Magyarország:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye (mint teljes részvételi jogosultságú ún. szomszédos terület - adjacent region)
Szlovákia:
Kassa Megye, Eperjes Megye
Románia:
Szatmár Megye Máramaros Megye, Szucsava Megye (mint ún. szomszédos terület - adjacent region)
Ukrajna:
Kárpátalja Megye Ivano-Frankivszki Megye, Csernovici Megye (mint ún. szomszédos terület - adjacent region)
A partnerek minimális száma: 2 partner amelyből 1 ukrán partner kötelező
Irányító hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest
Prioritások:
1. Prioritás: Gazdasági és társadalmi fejlődés
2. Prioritás: A környezet minőségének javítása
3. Prioritás: A határok átjárhatóságának növelése
4. Prioritás: Emberek közötti együttműködés
A program honlapja:http:// www.huskroua-cbc.net/
Mihók Gábor, a nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Szövetség igazgatója a szlovák-magyar-ukrán hármashatár mentén megvalósuló gazdaságfejlesztési projektek mutatta be a képzés résztvevőinek. Az előadó megosztotta a tapasztalatait, a nehéz helyzetben lévő régió gazdasági előlendítésért folytatott munka főbb állomásait, majd a kitűzött célokat, s a programot magát vázolta fel.
Előadásvázlat:
Közép-Kelet-Európában egymás mellett elhelyezkedő országok (Magyarország, Szlovákia és Ukrajna) közös hármashatármenti területei hasonló földrajzi, gazdasági adottságokkal bírnak.
A fővárosoktól való távolság a korábbi évtizedekben is olyan irányba hatott, hogy az itt élő emberek sokkal intenzívebben keresték kapcsolataikat az élet minden területén - gazdaság, kultúra, oktatás, művészet.
Elősegítette ezt az a tény is, hogy az I. világháborút követő határvonások következtében a határok erőszakos megvonásával az évszázados gazdasági, kereskedelmi együttműködési tradíciók megszakadtak.
A térségben a vállalkozói kezdeményezések tipikusan önsegítő jellegűek voltak, nélkülözve mindenféle központi anyagi támogatást vagy irányítást.
A térségben már az 1990-es évek elején létrejöttek a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartó vállalkozásélénkítő szervezetek, non-profit alapítványi formában:
Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Sátoraljaújhely (Magyarország) 1991;
Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Nagykapos (Szlovákia) 1992;
Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Gazdaságirányítási Társaság, Ungvár (Ukrajna) 1993.
Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség
A Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetséget 1994-ben a fenti gazdaság- és vállalkozásélénkítő központok hozták létre azzal a céllal, hogy:
az alapítók területein működő vállalkozásoknak közvetlen szolgáltatásokat nyújtsanak,
elősegítsék a régió gazdaságának fellendülését,
a térségbe vonzzák a befektetéseket és előmozdítsák a szabad piac elveinek elfogadását az érintett országok között.
A Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés Stratégiai Programja földrajzilag meghatározott területre irányul mely magában foglalja:
Északkelet-Magyarországon a Zemplén térségét (Bodrogköz, Hegyköz, Hegyalja),
Kelet-Szlovákia Magyarországgal határos térségeit (Királyhelmec, Nagykapos, Terebes és Nagymihály),
Ukrajnában Kárpátalja Ungvári és Beregszászi járásait.
HÁRMASHATÁRMENTI PROGRAM
Az együttműködés gazdasági alapjainak erősítése, versenyképes árualapok mennyiségének növelése:
kis és középvállalkozások fejlesztése,
vállalkozások innovációs képességének erősítése,
termékek és szolgáltatások piacra juttatásának segítése.
A gazdasági együttműködés fizikai feltétel-rendszerének összehangolt javítása:
a közlekedési feltételek javítása,
logisztikai tevékenység fejlesztése,
üzleti-pénzügyi kooperáció fejlesztése.
Az együttműködő határmenti térségek tőkevonzási képességének javítása:
vállalkozási övezet(ek) kialakítása (vállalkozási övezet kialakítására társaságok létrehozása a három országrészben),
ipari / tudományos parkok létesítése,
A hármashatármenti együttműködés informatikai és marketing szempontú fejlesztése:
regionális vállalkozói információs adatbázis kialakítása,
informatikai adatcsere rendszerének létrehozása,
regionális marketing (PR) tevékenység fejlesztése.
A határmenti vállalkozások segítése határmenti információs irodák:
Sátoraljaújhely
Ungvár
Nagykapos
Királyhelmec
Szolgáltatások
Információ => adatbázis
Kárpátok Gazdasági Szemle háromnyelvű hírlevél
Partnerkeresés – közvetítés
Referencia TV ajánló műsor
Vállalkozói oktatás
Rendezvények
Vásárok, üzletember-találkozók
Nemzetközi konferenciák
A program megvalósítása
Szövetség 1994-es megalakulása óta a benne résztvevő szervezetek vezetőinek és a Tanács tagjainak folyamatos koordinációjára építve végzi munkáját. A vállalkozásfejlesztési alapítványok vezetői által kidolgozott éves munkaprogramot a KHGSZ Tanácsa fogadja el. A 12 tagú Tanácsban az alapító vállalkozásfejlesztési szervezetek vezetői mellett elkötelezett térségi polgármesterek, vállalkozók foglalnak helyet, akik a koordinált programok tervezésében, végrehajtásában egységesen lépnek fel.
A SÓHÁZ
SAPARD program támogatásával felújított gazdaságtörténeti épület
Pályázati felhívás: Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013
Intézkedés száma: HU-SK 09/01/1.3.1 Turisztikai termékek és vonzerők fejlesztése, desztináció-menedzsment szervezetek és kapcsolódó infrastruktúra felállítása
Projektben résztvevő partnerek:
Vezető partner: Prosperitas Alapítvány – Nagykapos /SK/
Külföldi partner: B-A-Z Megyei Múzeumi Igazgatóság, Miskolc /HU/
A projekt globális céljai:
Zemplén régió turisztikai atraktivitásának növelése, amely a kultúrára és művelődésre irányul
A projekt specifikus céljai:
A Bélyi Sennyei kastély felújítása és TIP kialakítása, programok összehangolása A Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum felújítása és TIP kialakítása, programok összehangolása
Andrássy Zsuzsanna, a Szövetség a Közös Célokért régiófejlesztési témakörben készült sikeres EU-s pályázataiba nyújtott betekintést a képzésen. Hangsúlyozta, hogy a célok megvalósításának érdekében tett erőfeszítésekben milyen kiemelt szerepet kaptak az Európai Uniós források. Ezt követően beszélt arról, hogy milyen aktuális kihívások előtt áll a Szövetség a Közös Célokért.
Előadásvázlat:
A SZAKC létrehozása
Öt szlovákiai magyar szervezet alapította 2001. november 19-én
Tájékoztatás a státustörvényből adódó lehetőségekről, Magyar Igazolvány
A 2009 novemberében indult EU-s pályázat megvalósítása, előfinanszírozása
Európai Uniós forrásból megvalósított projektek
Régiófejlesztés forrásai - PHARE ECOSOC 2003 Helyi és régiófejlesztési grantséma Megvalósítás: 2004 – 2005 Költségvetés: 49 500 EUR
INFO-NET gazdasági és kulturális együttműködést megalapozó és segítő hálózat létrehozása- Rozsnyó, Komárom régióban - INTERREG III A Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédság Program Megvalósítás: 2007- 2008 Költségvetés: 100 000 EUR
Határon átnyúló hálózat építése a közös érdekek felismerése céljából (Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013)
Megvalósítás: 2OO9. november 1- 2O1O október 31. Forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap
1. prioritás: Gazdaság és társadalom
1.5 intézkedés: Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és irányítási kapacitások fejlesztése
A projekt kivitelezői: Vezető partner: Szövetség a Közös Célokért társulás Külföldi partner: Puskás Tivadar Közalapítvány
A projekt költségvetése: 281 65O EUR
Helyszín: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország Kelet- Szlovákia, Nyugat- Szlovákia, Közép Szlovákia ( 11 SZAKC iroda) Célcsoport: Kis- és középvállalkozók helyi (települési és regionális) önkormányzatok, civil (nem kormányzati) szervezetek
Globális célkitűzések
Stabil, hosszútávú és fenntartható határmenti kapcsolatok megalapozása és bővítése a létező INFO-NET hálózat adatainak frisssítésével és fejlesztésével a határmenti régióban.
Az önkormányzatok, a kis- és középvállalkozók valamint a többi INFO-NET hálózatba tömörült térségi szereplő partnerség építésben, projektfejlesztésben és projektvégrehajtásban szerzett tapasztalatainak széles körű megosztása a térség többi szereplőivel - képzések és adatbázis segítségével
A térségi szereplők szemléletváltása a közös érdekek felismerése és a hálózat által beindított közös tervezési folyamatok által
Specifikus célok
A létező INFO-NET hálózat kibővítése 11 irodára, valamint 1 központi iroda működtetése a határ túloldalán
Az INFO-NET hálózatba tömörült térségi szereplő partnerségépítésben, projektfejlesztésben, és projektvégrehajtásban szerzett tapasztalatainak széles körű megosztása. Képzések és az új kutatási programok beindítása.
Legalább 200 működő partnerség létrehozása a projekt időtartama alatt, akik a jövőben közös pályázatok, vagy közös dokumentumok előkészítését tervezik.
Legalább egy új EGTC létrehozásában való közreműködés a szlovák-magyar határ mentén.
Eddig megvalósult tevékenységek a projektben
Januártól a 11 iroda munkatársai a felállított sablonok alapján gyűjtik az adatokat elsősorban a saját térségükben működő kis- és középvállalkozókról
A magyar partner részéről is folyamatosan folyik az adatgyűjtés
A készülő adatbázis, valamint az egyes informatikai modulok technikai hátterének letisztázása, a megvalósító cég közbeszerzés útján történő kiválasztása
A pályázat bemutatása több rendezvényen, amely a határ mindkét oldaláról érkező résztvevőkkel valósult meg
A képzési program tartalmi és technikai előkészítése,mely a nyár végén valósul meg
Az első monitorozási jelentés április végére készült el
Sikeres új pályázat
Újabb sikeres pályázat a Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében: „ Fókuszban a határmenti térség kis-és középvállalkozóinak versenyképességének a javítása („Kulcs a sikerhez“)
A projekt kivitelezői:
Vezető partner: EURO-WORLD - BAU Nemzetközi
Területfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.
Külföldi partner: Szövetség a Közös Célokért társulás
További 3+12 partner
A projekt költségvetése: 1 500 000 EURO
Megvalósítás: 1.7.2010-30.6.2011
A képzés végén megalakult a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, amelyet 23 felvidéki gazdasági szakember alapított, hogy szervezetükkel is elősegítsék a határon átnyúló régiófejlesztési projektek sikeres megvalósulását.
