Szövetség a Közös Célokért

Pozsonyban a Szövetség a Közös Célokért június 19-én másodízben szervezett Emagyar Világ – konferenciát, melynek témája Az Emagyar pontok jövője és tartalmi fejlesztési lehetőségei voltak. A konferencián a közélet és az információs társadalom neves szakemberei vettek részt mind a Felvidékről, mind Magyarországról.

Az e-Magyar pontok célja, hogy az informatikailag kevésbé jól ellátott területeken a lakosság azon része, amely gazdasági okok miatt egyénileg nem fér hozzá az internethez, közösségi hozzáférési helyeken ingyen vagy kedvezményes áron használhassa korunk e vívmányát. A települések központi, jó megközelíthető helyén lévő e-Magyar pontok közösségi találkozóhellyé válhatnak, és létrejöttükkel elősegítik az adott település 21. századi modernizációját. A kezdeményezés fontos üzenete az, hogy ez a helyi magyarság közvetítésével történik meg. A közösségi helyek eMagyar Hálót alkotva fontos összekötő kapoccsá válnak a Kárpát-medencei és nyugati magyarság számára.

Az Emagyar pontok működését, terjedését a magyarországi kormányzat és törvényhozás részéről is élénk figyelem kíséri, ezért a konferenciát szervező iroda a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnökét, Szabó Vilmost is felkérte a konferencia tartalmi részének gazdagításához. És akárcsak a tavaly decemberben sorra került I. konferenciára, most is az információs társadalomban jól ismert neves intézmények képviselői jöttek el Pozsonyba előadást tartani.

A házigazda szerepében Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója üdvözölte a konferencia résztvevőit, aki az e-Magyar pontok indítására, mint egy sikertörténetre is tekint, hiszen mára kialakult egy olyan infrastruktúra, amely az alapját jelentheti egy olyan rendszernek, amely sokrétűen szolgálhatja a határon túli magyarságot, annak a szülőföldön való megmaradását, boldogulását.

Varga Zoltán, a Puskás Tivadar Közalapítvány (röv: PTK) programvezetője előadásának címe: Tartalomszolgáltatási lehetőségek az Emagyar pontok – program keretében volt. Egy 2006 decemberében, a Kárpát-medencében tartott Emagyar pontokkal kapcsolatos felmérés tanulságait ismertette. A technika rohamos fejlődése miatt a már meglévő Emagyar pontokat is állandóan korszerűsíteni kell, ma már például a DSL-kapcsolat és a DVD-technika alapkövetelménynek számít. Az irodák 90%-a jelenleg fizetős szolgáltatások nyújtására még nem felkészültek. A PTA az Emagyar pontok számítógépes tartalomszolgáltatásának kialakításához és az adatforgalom biztosításához szükséges műszaki, technikai fejlesztések megvalósításához, magyar kultúra digitális megőrzéséhez, illetve az ehhez kapcsolódó képzéshez pénzbeli támogatást nyújt. Már több száz eMagyar pont jött létre határon túli magyarlakta településeken, melyek további minőségi fejlesztése a jövőben is fontos cél.

Józsa Péter, a HHRF (Hungarian Human Rights Foundation, New York) képviseletében az Emagyar internetes portál működéséről szólt. A www.emagyar.net címen indult portál tartalmazza a régió-specifikus adatait is, és lehetőséget biztosít minden eMagyar pont számára, hogy bekapcsolódjon a portál tartalomfejlesztésébe, és ezzel a világban élő magyarságról, valamint a helyi intézményekről és kezdeményezésekről szolgáljon információkkal. 2008-tól „beindul“ a Kárpát-medencei Fejlesztési Tér nevű program. Az alapmottó: „Az informatika nem cél, hanem eszköz“.

A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Tóth Károly előadásának témája a kulturális értékek elérhetősége az interneten volt. A világhálón található információkat a Fórum is igyekszik gazdagítani, olyan tevékenységekkel például, mint a szlovákiai magyar adatbank létrehozása, elektronikus adatbázisok kiépítése, a dél-szlovákiai magyar kulturális örökség feltérképezése, anyag- és dokumentumgyűjtés egészen az 1918-as évtől kezdődően. Mindezt egy sokrétű, kidolgozott tartalomfejlesztési terv alapján végzik. Különböző bibliogáfiákat állítottak már össze (életművek, történelmi források, statisztikák, térképek, kronológiák, intézményi kataszterek, kutatási adatbázisok, digitális szövegtárak, szlovákiai magyar elektronikus könyvtár). Ezekről mind tájékoztatást nyújtanak weboldalukon is, melynek címe: www.foruminst.sk . Szolgáltatásaikat pedig folyamatosan bővítik, ez viszont csak a partnerintézmények jó együttműködése mellett lehetséges.

Eljött Pozsonyba Dr. Csepeli György, a Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium közpolitikai igazgatója is. Digitális magyarság című előadásában a magyar-magyar földprogramról is szólt, melynek lényege, hogy a környezetvédelem terén a Kárpát-medencét egy összefüggő földrajzi egységként kell kezelni, függetlenül az államhatároktól. Rámutatott az állandó továbbképzés fontosságára is, mivel mára gyakorlatilag megszűnt az állandó végzettség, hiszen folyamatosan új ismeretek elsajátítására van szükségünk, hogy lépést tudjunk tartani a világ technikai fejlősésével. Mindennek hátterében részben a digitális szakadék problémarendszere állt, amely azzal is fenyeget, hogy az újonnan kialakuló társadalmak egyeseket kizárnak az érvényesülés lehetőségéből. Célnak kell ezért kitűzni, hogy beemeljünk minden magyart az információs társadalomba. Ez egy olyan politikai kihívás, amellyel minden politikai oldalnak szembe kell néznie pártállástól függetlenül.

Szentgyörgyi Lajos informatikai főtanácsadó szerint a magyar kisebbségpolitika informatikai vonatkozású prioritásai közé tartoznak: a helyi közösségek kulturális anyagokkal történő ellátása, a szerepvállalás biztosítása az információs társadalom építésében, és az önszerveződést támogató információs hálózat működtetése. Az uniós csatlakozás után kialakult helyzetben még nagyobb jelentősége van, hogy kormányzati eszközökkel is támogassuk a befektetések és vállalkozások szabad terjedését. Ennek részét képezi a releváns üzleti információk gyors célba juttatása, illetve olyan határon túli infrastruktúra biztosítása, amely a más gazdasági és nyelvi környezetben adhat támogatást a befektetni, vagy vállalkozni akarók számára.Szentgyörgyi Lajos meggyőződése, hogy az új technológiák bevezetésével és alkalmazásával korszakos lépést tettünk és teszünk a határon túli magyarság érdekében és a regionális fejlesztések terén.

Sallay Teréz informatikus a Mécs László Alapítvány által támogatott e-pontokról és a felvidéki közösségi internetezési lehetőségekről szólt. A zsigárdi JMK Média&produktions KFT által kínált régiófejlesztési és iskolai adatbázisáról Jónás Péter (a www.regioportal.sk oldalt mutatta be), valamint Katona Tamás (a www.suli.sk portált mutatta be) beszélt.

De a konferencián nem csak elméleti síkon folyt az eszmecsere, hanem korunk néhány technikai újdonságaival is megismerkedhettek a résztvevők, illetve véleményt cserélhettek azokról. Ide tartozik a digitális mozgó plakátként megjelenő PLAZMAMÉDIA is, miután a csúcstechnológiai hátterű műholdas sugárzás és a sík képcsöves plazma-televíziók adta felület párosításával rugalmas, meghatározó beltéri médium született. A vetített látvány számítógépes flash-animáció segítségével mozgásba lendült, izgalmassá vált, s az így létrejött digitális mozgó plakát reklámspotokat, hírüzeneteket közvetítve informál, vásárlásra ösztönöz és szórakoztat. A Plazma Média digitális mozgó plakát, hiszen a statikus képet adó hagyományos plakáttal ellentétben „örökmozgó”, látványosan animálható. A monitorral felszerelt helyszíneken havonta több millió ember érdeklődését hívja magára, nem ritkán hosszas várakozás unalmát elűzve. (bővebben: www.plazmamedia.hu)

Az információs társadalom fejlődése, és abban az Emagyar pontok szerepe ma már semmiképpen sem tekinthető egy szűk társadalmi csoport kiváltságának. Ezt egyre inkább a közélet vezető személyiségei és a politikusok is tudatosítják. A Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke, Duray Miklós felszólalása zárta a konferencia programját. Úgy véli, az e-Magyar pontok hidat képeznek évtizedes elszakítottságban élő honfitársak között, minőségi váltást jelentenek a korszerű info-kommunikációs eszközök alkalmazásában, új találkozási pontokat és teremtenek a magyar közösségek számára. (ON)

/forrás: www.felvidek.ma/

Képek tekinthetők meg Képgalériánkban